Hogy nem fog elfáradni a lábad egy egész napos bringázástól?

Épp úgy, ahogy egy jó öltönyt is testre igazít a varrónő, úgy a kerékpárunkat is amennyire lehetséges, magunkra kell állítani. A hosszútávú, kényelmes kerékpározás egyik kulcspontja, hogy a bringád passzoljon hozzád. Eláruljuk, mikre kell figyelned, és hogyan tudod a kerékpárod magadhoz állítani.

A test három ponton találkozik a kerékpárral. A kezünknél, a fenéknél és a lábaknál. E három testrész egymáshoz viszonyított helyzete határozza meg a tekerő hajtáshatékonyságát és a hajtás kényelmét is. Tehát amit a lehető legjobban be kell állítanunk, az a nyereg, a kormány és a hajtókar hossz.

Kormány

Amikor szemügyre vesszük a kormányt, több beállítást is eszközölhetünk rajta, hogy megkapjuk az ideális testhelyzetet. Fontos figyelembe venni, hogy az egyik legszubjektívebb beállítást a kormányon végezzük, hisz a karok hosszúság, a váll szélessége, az egyén felsőtestének előredőlési terhelhetősége mindenkinél más és más. Országúti kerékpárok esetében megfigyelhető, hogy a súlypont egészen előre kerül, míg egy túra vagy városi bringás esetében a felsőteszt szinte függőleges.

A gyorsaság szempontjából az előbbi, míg a kényelem részéről az utóbbi az ideális. Az, hogy milyen távolságra esik a kormány a nyereghez képest a kormányszárral befolyásolható. Választhatunk rövidebb, hosszabb stucnit is, különböző dőlészöggel. A kormány szélessége is fontos szempont, mert egy túl széles kormány egy rövidebb karhoz párosítva irányíthatósági nehézséget, csuklófájdalmat és kényelmetlen testhelyzetet eredményezhet. 

Nyereg

A kormány után a nyereg finomhangolása következik. Ha tekerés közben teljesen ki kell nyújtanunk a lábunkat, netán jobbra ballra billeg a medencénk, biztos, hogy a nyereg túl magasan van. Egyedül a bringás lábhossza alapján nem lehet pontosan megállapítani az ideális nyeregmagasságot, hiszen vannak akik lábujjhegyen szeretnek tekerni, míg mások inkább a talp közepén.

A legegyszerűbben úgy állíthatjuk be a magasságot, ha a nyeregbe ülve a sarkunkkal tekerjük hátrafele a pedált, miközben a térdünk nincs teljesen kinyújtva, és ügyelünk arra is, hogy a medencénkkel közben ne csaljunk, ne billenjünk kicsit sem jobbra vagy balra. Gyakori anatómiai probléma, hogy az egyik lábunk minimálisan ugyan, de rövidebb, mint a másik, így mindkét lábon végezzük el a hátratekerős tesztet. Az optimális erőátvitel általában akkor érhető el, ha a sarok 0.5cm-el magasabban van a pedált érintő talp.

A nyereg esetében nem csak a magasság, de annak pozíciója is kiemelten fontos, hiszen ha túlságosan előre van csúsztatva, vagy hátra, az izületi problémákat, izommerevséget okozhat a test túlterhelése miatt. Állítsuk vízszintes helyzetbe a hajtókart, az elől lévő lábat helyezzük a pedálra.Ebben a testhelyzetben a térdkalács elejének egy vonalban kell lennie a pedáltengellyel.Ha a térdünk túllóg a pedáltengelyen, toljuk a nyerget hátrébb, ha nem éri el a pedáltengelyt, toljuk előrébb azt. 

A fenti beállítások finomhangolása gyakran időigényesebb, hosszabb távú program, többször szükség lehet kisebb nagyobb igazításokra, hogy megtaláljuk az igazán tökéletes pozíciót, hiszen a nagykönyvbenírottak sosem szubjektív opciók, viszont a kényelmes és biztonságos tekerés érdekében érdemes időt szánnunk ezekre a beállításokra, melyeket könnyedén eszközölhetünk otthon is.