Az egyszerűbb mindig jobb? Meglátjuk – 1x hajtásrendszerek MTB-n
Mire jó az 1x hajtás rendszer, mi is ez pontosan?
Mi az az 1x hajtásrendszer?
Először is tisztázzuk, hogy mi is az az 1x hajtásrendszer. Egy kerékpár hajtásrendszerét a legegyszerűbb úgy leírni nagy vonalakban, hogy megmondjuk hány fogaskerékből áll elől, mennyiből hátul. Így jön be az a jelölési mód, mint például a 3x8, amely ezek alapján elől három fogaskereket jelent egymás mellett elhelyezve, hátul pedig nyolcat. 1x-ről tehát akkor beszélünk, amikor elől csak egy lánctányér kap helyet, és nincs első váltó sem a bringán. Korábban csak olyan kétkerekűeken fordult elő, ahol nem volt szükség nagy áttételtartományra, mivel azt mondjuk csak sík terepen, városban használták.
Shimano Deore XT (M8000) 1x11 szett
Mire jó az 1x hajtásrendszer?
Verseny szinten jelent meg először a montizásban ez az irányvonal. Könnyebb, nincs első váltó, ami gyűjti a sarat, kevesebb alkatrész, ami elromolhat. Jelenlegi állapotában már eljutott arra a szintre ez a technológia, hogy átlagember számára is elérhető legyen.
Az a bizonyos sár
Egyszerűbb, kevesebb anyag. Nem kéne olcsóbbnak lennie?
Na igen… Alapvetően azt gondolná az ember a józan észt követve, hogy ebben akkor mi olyan drága? Nos, annyi, hogy „köré” kell építeni minden mást, hogy működjön:
A hátsó váltónak és fogaskoszorúnak jóval nagyobb áttételtartományt kell elvinnie, ahhoz hogy elől elég legyen egy fogaskerék és ne haljunk bele akár egy felüljárón való áttekerésbe.
Ennek köszönhető, hogy a gyári 1x rendszerek hátsó váltója 11 vagy 12 sebességes, akkora áttétellel, hogy a legnagyobb fogaskerék felülete elegendő lenne egy kétgenerációs családi ebéd tálalására. Magának a váltónak előnyös, ha van egy plusz „kuplung” rendszere, amely egy beállított nyomatékkal, folyamatosan feszesen tartja a láncot.
Persze ehhez a rendszerhez kell olyan lánc is, ami bírja a rendszeres „keresztbe” futást, azaz azt, hogy mindig valamilyen oldal irányú szögben lép be és távozik a fogaskerékről. Ha már ezt bírja, jók vagyunk, már csak elég keskenynek kell lennie, hogy üzemszerűen ne akadjon bele szomszédos fogaskerekekbe, csak abba, amin éppen van.
Bele kellett vinni egy kis technológiát az új lánctányérokba is, mivel az első váltó eltűnésével nem marad semmi, ami megakadályozná a lánc leesését. Itt jön képbe az úgynevezett „narrow-wide” technológia. Röviden annyit jelen, hogy a fogak alakja követi pontosan a lánc belső lyukait: egy széles, egy keskeny. Ha erre szépen rá van illesztve a lánc, átlagos használat mellett, nagyon kicsi az esély, hogy leesik.
- Oké… Leesett. Teendő? – jöhet a kérdés olyantól, aki keményebben igénybe veszi a bringáját sziklás lejtőkön. Nos, ebben az esetben sem kell elkeseredni, létezik egy úgynevezett „chain device” amelyet felhelyezve betölti a váltó leesés gátló szerepét.
Narrow-wide fogaskerék
Kell ez nekem?
Az 1x rendszereken eltűnik az a finom lépésköz, amely egy kezdő bringásnak kellhet egy durvább emelkedőn vagy egy hosszas fárasztó túrán. Kifejezetten csak olyanoknak ajánlott, akik elég erősnek érzik magukat ahhoz, hogy ezt feláldozzák a súly és az egyszerűség oltárán.
Mivel a hátsó váltó jellemzően finomabb szerszámmá válik a rendszerben, gyakoribb lehet a beállítás igénye a pontos váltáshoz. Jó megtanulni alap mozdulatokat, például egy egyszerűbb váltóállítást, ha ilyenre adná valaki a fejét.
És ha a régit építem át?
Természetesen lehetséges. Vannak olyan egyedileg vásárolható hajtóművek, amelyekkel bármelyik rendszer működni fog. (Azért érdemes utánanézni a kompatibilitásnak). Ezek alapvetően jók lehetnek bármilyen olyan vastag kerekes gépre, amelyet ingázásra, hétvégi erdei kirándulásokra használ az ember. Jellemzően például a Sram vagy a Shimano olyanokat gyárt, amelyek már valamilyen rendszer részét képezik, mással nem kompatibilisek, legalábbis korlátozottan. Vannak kifejezetten hobbi építgetőket megcélzó gyártók, mint például a Sunrace, akik elérhető áron kínálnak egy tányéros megoldásokat.